Az a mondás járja, hosszabb utazásoknál ott érdemes megállni enni, ahol sok kamionos eszik. Van, amikor bejön,van, amikor nem. Az étel jó lehet, de szerintem a sofőrök számára inkább ez inkább a pincérnőkről szól. Én magam is elég sokat vezetek egyedül, ezért amikor megállok, társaságra vágyom, valakire, akivel beszélgethetek, lehetőleg egy nőt. Egy kedves mosolyú és gondoskodó nő feldobja a napomat, és az se baj, ha összejön egy alkalmi hancúrozás. Ez a történet az egyik ilyen alkalomról szól, ami egy Évi nevű pincérnővel esett meg. Évi 62 éves volt, hosszú őszülő haját általában lófarokba kötve hordta. Bár az arca már ráncosodott, csinos volt, és a szemei gyönyörű kéken csillogtak, amikor hozzám beszélt. A személyisége nagyon üdítő volt, az ember szinte otthon érezte magát mellette.
Az évek során megtudtam róla, hogy fiatalabb korában prostituált volt. Nem jókedvéből, hanem azért, hogy eltartsa magát és kislányát. Akkoriban egy lakókocsiparkban élt az út túloldalán, miután az akkori barátja elhagyta őket. Egyedül maradt, nem volt családja sem, akik segítettek volna, így végül kamionsofőröket szedett fel alkalmanként, és pénzért dugott velük.
Amíg meg nem épült az autópálya, ez egy igazán forgalmas kamionmegálló volt. Évi elmesélte, hogy képes volt annyi pénzt összerakni, hogy meg tudott venni egy házat a közeli városban. Azt is elmondta, hogy később felhagyott a prostitúcióval, és normális életet élt a gyermekével. Amikor üzembe állt az autópálya, megvásárolta az éttermet, és így eleget keresett ahhoz, hogy a lányát főiskolára küldje. A lánya megnősült és elköltözött, és már csak alkalmanként ugrik be hozzá, de Évi boldog volt így. Soha nem ment férjhez, azóta is egyedül él, ideje nagy részét a vendéglőben tölti, ahol ez a történet kezdődik.
Évek óta ugyanazon az útvonalon jártam, ez a régi vendéglő pedig csak pár kilométernyire volt az úticélomtól. Nem lett volna szükségem már pihenőre, de jól esett megállni, és sokszor ott is kezdtem a napot, mielőtt elindultam a másnapi szállítmányommal. Évi általában ott volt, amikor benéztem, és mindig örült nekem. Sok órát töltöttünk kettesben beszélgetve, néha kártyáztunk is a pultnál. Ilyenkor gyakran húztuk egymást, de a viccelődés mellett néha fel is merült bennem, hogy régebben nagyon csinos lehetett, és még most se dobnám ki az ágyamból.
Azon a napon január eleje volt, és sok hó esett, így csak lassan tudtam haladni. Általában elég korán odaértem, hogy az áru leadása előtt legyen időm Évivel vacsorázni. Jó érzésvolt, tudtam, hogy kedvel, szinte mintha várt volna rám, és a közös vacsoráinkat. Ezen a januári úton olyan későn értem oda, hogy az aznapi társaság már rég elszivárgott. Kivételesen nagyon fáradt is voltam, ezért úgy döntöttem, hogy megállok a parkolóban, és majd csak reggel viszem be a szállítmányt.
Beléptem az étkezdébe, Évi egy bokszban ült, olyan volt, mintha csak rám várna. Azt hittem, már rég hazament, ezért meglepetten kérdeztem, hogy miért van még mindig ott. Azt mondta, hogy az utakat lezárták az időjárás miatt, és nem tud hazamenni. Kedvesen mosolyogva hozzátette, hogy örül, hogy van egy kis társasága. Azt is mondta, hogy egy kicsit aggódott értem, és örül, hogy épségben ideértem.
Évivel már évek óta olyan, mintha egy család lennénk. Jókat beszélgetünk, nagyszerűen kijöttünk egymással, gondoskodik róla, hogy a pincérnők fejedelmi kiszolgálásban részesítsenek. Sokszor leül mellém, amíg befejezem a vacsorát, és ilyenkor általában elkísér a kocsimhoz, és egy kedves jóéjtpuszival búcsúzik. Sokszor említi, hogy úgy gondol rám, mint egy kedves barátra, és hiányzom neki, amikor nem állok meg, hogy betérjek egy kis pihenőre.
Ez az este más volt. Ott ragadt, várta, hogy jobbra forduljon az idő, kicsit kevésbé volt laza, mint általában. Miután befejeztem a vacsorát, megkérdeztem tőle, hol fog aludni az éjszaka. Viccelődve megkérdezte, hogy van-e hely a teherautómban, majd kacérkodva hozzátette: „valószínűleg a fülkében”. Nevettem és megjegyeztem, hogy a kamionomban finom meleg van, és amilyen apró termetű, biztos találok neki helyet. Évek óta fantáziáltam arról, mit tennék, ha egyszer ilyen helyzetbe kerülnénk. Hirtelen rájöttem, ha valamikor, akkor ez ma este megtörténhet.
Csak ültünk, és néztünk ki az ablakon, csodáltuk, ahogy a hó egyre csak gyűlt, a szél pedig egyre nagyobb buckákba fújta. Évi befejezte a kávéját, belém nyilallt, hogy itt az én esélyem. Lazán odaszóltam neki:
– Gyere menjünk a kocsimba, ott meleg van, kényelmesen elleszünk – majd kicsit kevésbé lazán hozzáfűztem: – akár össze is bújhatnánk.
Kissé szemtelenül vigyorgott: – Ez minden? – kérdezte túlzásba vitt duzzogó hangon.
Egy pillanatra el se hittem, hogy Évi csak így belegyezett. Mivel rajtunk kívül senki más nem volt ott, gyorsan bezárta az éttermet, és kézen fogva sétáltunk a kocsihoz.
– Csak azért, hogy el ne fújjon a szél –mondtam viccelődve.
Egyik kezemet a fenekére tettem, úgy segítettem neki bemászni a kocsim fülkéjébe, és egyáltalán nem éreztem, hogy hezitálna. Ahogy felért, kicsit meghökkenve jegyezte meg, hogy mennyi hely van.
– Ez a hálófülke elég nagy ahhoz, hogy négy nő is elférjen a te méretedben – mondtam. – Vedd le a csizmádat” – kértem
– Csak a csizmámat? – kérdezte vissza.
– Rendben, a kabátodat is – mosolyogtam, majd látva hogy a nadrágja csurom vizes a hóban gázolástól, hozzátettem: – Azt hiszem ezt is le kéne venned – és eltúlzott mozdulatokkal söpörtem le a havat a lábáról.
A tekintete találkozott az enyémmel, incselkedő vigyorral nézett rám.
– Nem gondoltam semmi rosszra! – mondtam.
– Na persze! – mondta, majd felállt, lehúzta a zipzárját és leült, hagyta, hogy lehúzzam a lábáról a nadrágot. Szépen összehajtogattam, és a jégtelenítőre tettem, hogy száradjon.
Mire megfordultam, már a takaró alatt volt, az oldalán feküdt, a fejét a kezére támasztva nézett rám.
– Most te jössz! – mondta. Közben nem a szemembe nézett, hanem a dudort bámulta a farmeromban. Leültem vele szemben, lehúztam a farmeromat, majd a pólómat. Hallottam, ahogy egy nagyot sóhajtott, mielőtt odahajolt, hogy megcsókolja a csupasz hátamat. Évi még mindig az oldalán feküdt, amikor becsusszantam mellé a takaró alá, a mellkasomra tette a kezét és elmosolyodott.
– Ezer éve nem voltam már ilyen fülkeágyban – mondta, – és soha nem volt ennyi helyük – tette hozzá. Bámultunk egymás szemébe, mindketten vártuk, hogy a másik megmozduljon. Végül egyszerre mozdultunk. Olyan volt, mint egy jelenet valami romantikus filmből, az ajkaink hibátlan ívben találkoztak, és csókolózni kezdtünk. Szenvedélyesen fedeztük fel egymás száját, nagyszerűen csókolt, olyan meleg és szeretetteljes volt. Évi átvette az irányítást, rám mászott, úgy, hogy közben a száját nem vette le az enyémről. Érezte a merevedésemet, ahogy rajtam ült, a fenekét finoman hozzám dörgölte.
– Hú, de meleg van itt –, panaszkodott, majd felült, és levette a pólóját. Megfogtam az apró melleit, ahogy lehúzta magáról a pólót. Tudom, hogy az öreg, megereszkedett mellek a legtöbbek számára lehangolóan hatnak, de Évi mellei fantasztikusan néztek ki. Nem voltak nagyok, a kor is megtette a magáét, de szép formájúak maradtak, a mellbimbói pedig keményen meredtek előre
– A kor átka – mondta, és a kezével eltakarta őket. – Emlékszem, amikor ezek még feszesek és kőkemények voltak – mondta, és összecsípte a mellbimbóit.
– Nekem bejönnek – mondtam neki, és visszahúztam a mellkasomra, a kezemet a derekán tartva.
Ráérősen csókolóztunk és öleltük egymást, éreztük, ahogy testünk forrón simul egymáshoz. Tenyeremet becsúsztattam a bugyija alá, finoman utalva rá, hogy talán ideje lenne azt is levenni. Az alvófülke halvány fényében figyeltem, ahogy lefordul rólam, és a hátára fekszik. Ahogy lehúzta a bugyiját, megcsillant a puncija, és megláttam a tekintélyes kisajkait. Rajtakapott, hogy bámulom valószínűleg a nyálam is csorgott
– Na?
– Gyönyörű – mondtam és nyúltam érte.
– Most te következel – húzódott kicsit arrébb.
– Jogos! – válaszoltam és a csípőmet felemelve lerángattam magamról a boxeremet. Közben türelmesen várt. Eldobtam az alsó, ő pedig a bámulta egy ideig, majd kinyúlt és megérintette a farkamat. Mosolyogva rámarkolt, majd felnézett a szemembe.
Újra rám mászott és annyira lecsúszott, hogy a farkam egyenesen feszült a feneke vájatában. Szenvedélyesen csókolóztunk, miközben fel-le csúszkált a farkamon, hozzádörgölve a punciját. Éreztem az ajkai forró nedvességét, ahogy könnyedén csúszkált rajtam. A nyögéseiből és a sóhajaiból biztos voltam benne, hogy ugyanúgy élvezte ezt a csúszkálást, mint én. Szerettem volna, ha ez az érzés sokáig tart, de kénytelen voltam változtatni a tempón. A hátára fordítottam, a lábait a vállamra helyezve, – nem semmi helyzet – gondoltam.
Figyeltem az arcát és a szemeit, ahogy kinyílnak és becsukódnak, miközben átadta magát az érzésnek, ahogy a farkamat fel és le mozogva dörzsöltem a puncijához. Szerettem volna a lábai közé bújni és végignyalni a nedveinktől csillogó puncit, de nem tudtam eldönteni, hogy egy nő az ő korában vajon szereti-e az orális szexet, vagy csak a dugást.
– Tedd be! – lihegte, eldöntve a kérdést.
Nem kellett többet mondania, a farkamat megmarkolva és óvatosan a bejáratához igazítottam, nézve, ahogy az ajkai lassan lassan körülölelik a makkomat. Szűk nem volt, de egy kicsit száraz, ahogy másoktól hallottam az idősebb nőkről. Még csak pár centire voltam benne, de éreztem, hogy kelletlenül megfeszül, ezért kivettem a farkam, alaposan benyálaztam, és úgy tettem vissza.
Ez úgy tűnt, ez segít, az arca ellazul, ezért még megismételtem néhányszor. Benyomtam, amíg ellenállást nem éreztem, majd kihúztam és újabb adag nyállal síkosítottam. Hamarosan akadálytalanul képes voltam tövig hatolni benne, Évin se látszott már semmilyen ellenkezés, egyre erősebben dörzsölte magát hozzám, hogy minél mélyebben benne maradjak, én pedig lassan dörzsöltem hozzá magam. A légzése egyre nehezebbé és zihálóbbá vált, éreztem, hogy közel jár a csúcshoz, ezért lassan elkezdtem lassan kifele és befele mozogatni. Minden alkalommal, amikor kihúztam, láttam, hogy egyre nedvesebb, így egyre lendületesebben kezdtem dugni.
Erősen koncentrálnom kellett, nehogy elélvezzek, szerettem volna, ha ezt a dugást soha nem felejti el. Éreztem, hogy kisebb orgazmusok nyilalnak a testébe, és egyre nedvesebb lett. Egyszer csak abbahagyta a dörzsölődést, és minden erejével magába próbált húzni. Tudtam, hogy a határon van, bármelyik pillanatban elélvezhet. A lábait a derekam köré tekerte, még a kezével is magához szorította őket. A szemeit csukva tartotta, hangosan zihált. Elkezdtem egyre gyorsabban és gyorsabban dugni, majd éreztem, hogy az egész teste megfeszül. Egyre hangosabb hangok törtek fel belőle, ahogy tövig csapódtam benne és intenzív nyögések, ahogy kifele húztam a farkam. Végül ellazította a lábait, kinyitotta a szemét, és ragyogó mosollyal nézett a szemembe.
Lábait lefektette, én egyre nehezebb lélegzettel csúszkáltam benne, egyértelmű volt, hogy közel járok. Lehajoltam, halkan odasúgtam neki, hogy milyen szexi volt, és megcsókoltam. Szorosan átkarolt, a fülembe suttogta: – élvezz belém! –, majd elkezdte felfelé nyomni a csípőjét. Eddig én dugtam, most szerepet cseréltünk, ő baszott engem, miközben én mozdulatlanul álltam, és az érzésre koncentráltam, ahogy a pinája erősen markolja a farkamat. Nem is bírtam sokáig, pár perccel később mélyen belefeszültem és óriásit élveztem belé.
Végül legurultam Éviről mellé hanyatlottam, ő pedig mosolyogva kenegette szét magán a lassan kicsorduló ondómat. Bedörzsölte a bőrét a spermámmal, majd lenyalogatta az ujjait.
– Ez fincsi! – mondta, és lecsúszott a farkamhoz, hogy tisztára nyalogassa. Félrehúztam a haját és, figyeltem, ahogy próbálja újra életre kelteni a farkamat. Mélyen a szájába vett, miközben a golyóimat a kezével masszírozta és tekergette. Nagyon jól tudta, mit csinál, általában sok idő kell, hogy újra tettre kész legyek, de ahogy ő csinálta, éreztem, hogy nem fog sokáig tartani.
A farkam a kezdeti lelkesedés után nem reagált annyira, mint amennyire szerettem volna, ezért gondoltam, átveszem az irányítást, Felemeltem a fejét, magamhoz húztam és megcsókoltam. A hátára fordítottam, és most már tudva, hogy szereti az orális szexet, elkezdtem a mellbimbóit szopogatni. Fölébe kerekedtem, nyalogattam és csókoltam a bőrét, miközben lefelé haladtam a hasán, kezei közben lágyan simogatták a vállamat. Amikor a nyelvem elérte a csiklóját, nyögött egyet, és a hajamba markolt. Felnéztem, egyenesen a szemébe, és elkezdtem nyalni.
Végig rajtam tartotta a szemét, a kezével pedig hol cirógatott, hol markolt. Én is végig az arcát néztem, szép volt a kabin derengő fényében, a mosolya mutatta, mennyire élvezi, amit csinálok. Szélesebbre tártam a lábait, így jobban hozzáfértem, a nyelvemmel dugtam, miközben az orrom a csiklóját dörzsölte.
Lassan elernyedt, becsukta a szemeit, a lábai remegni kezdtek, ahogy az ajkait a számba szívtam. Most már kétségem se volt, hogy nagyon is szereti az orális szexet, és éreztem, hogy egyre nedvesebbé válik . Megemelte a csípőjét, odadörgölte magát a számhoz, fel és le csúszkált a puncija. Az egyik kezemmel odanyúltam, és az ujjaimat becsúsztattam a hüvelyébe. Ettől azonnal elévezett, hatalmasakat nyögve, a lábaival összeszorítva a fejemet, miközben a nyelvem a csiklóján siklott oda és vissza.
Végül ellazította a szorítást, amivel a puncijához nyomta az arcom, és hatalmas sóhajjal visszahanyatlott az ágyra. Még nyalogattam egy kicsit, nézegettem a punciját, apró csókokkal kényeztetve. Mosolygott, közben pedig azt hajtogatta, hogy „hűha… hűha…”. Összebújtunk, szorosan hozzám bújt, hogy éreztem a szívét a mellkasomon dobogni.
– Gyönyörű vagy – mondtam, erre rám nézett, és újra csókolni kezdtük egymást.
Beszélgettünk, miközben még mindig egymásba kapaszkodtunk, alaposan kiértékelte az orális képességeimet. Elmondta, hogy régen volt már, hogy egy férfi ennyire szerette őt, a férfiak inkább csak kihasználták, és soha senkivel nem volt olyan kellemes, mint most velem.
Olyan dolgokat mesélt nekem, amiket addig soha, a múltjáról és férfiakról, akikkel dugott. Volt néhány érdekes sztorija, de azt is megtudtam, hogy gyakran szégyellte magát, de tudta, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy pénzt keressen.
– A kamionosok imádták a fiatal, feszes testemet – mondta, és néha azért ő is élvezte, ahogy kiélik rajta a fantáziájukat.
Ahogy egymás mellett feküdtünk, és hallgattam a történeteit, a farkam újra ágaskodni kezdett. Évi is megérezte, hogy egyre jobban merevedek, mosolyogva meg is jegyezte:
– Szereted hallani, hogy mekkora ribanc voltam, ugye?”, kérdezte, majd hozzátette: – néha engem is felizgat, be kell vallanom.
– Gyakran felizgulok, ha visszagondolok azokra a napokra.
Elmesélte, hogy néha visszagondolt a régi napokra, amikor a fiatal kamionosok aludni tértek. Sőt, néha még a célzásaikat is felvette és társaságot nyújtott nekik a teherautójukban.
Felém helyezkedett, a punciját az arcomra tolta, közben mohón szopta a farkamat. Azon tűnődtem, hogy miközben a nedves ajkait szopogattam, vajon, hány farok élvezte már a lyukát. Több mint negyven évnyi dugás után még mindig megvan benne a vágy, hogy a férfiak kedvére tegyen. A szájába élveztem, miközben ő is többször elélvezett. Lenyelt mindent és tisztára nyalogatta a farkam. Nem siettünk, kiélveztük a nekünk jutott perceket.
Azóta az este óta is mindig megállok, hogy meglátogassam, és gyakran szerzünk egymásnak kellemes perceket az alvókabinomban. Találkoztam a lányával, és azt hiszem, hogy nagyon hasonlít a fiatal Évire. Elgondolkodom, hogy vajon ő is olyan szexi az ágyban, mint az anyja? Ha igen, akkor a férje egy szerencsés fickó.